„Figaro itt, Figaro ott, Figaro künn, Figaro benn, Figaro fenn, Figaro lenn, bemászok ablakon, kimászok kulcslyukon, elttem tágul az akadály.” Rossini operája közel kétszáz éve született, s a sevillai borbélynak semmi köze történetünk fszerepljéhez. A szövegkönyv sorai mégis híven tükrözik Madame Élise Figaro (angoltanár), valamint a Madame Figaro (az egyik legnépszerŐbb francia divat- és életmódmagazin) között nemrég lezajlott „egyeduralmi incidens” végkimenetelét.